Reggel korán keltettem mindenkit, hogy menjünk vissza a felszerelésért, mert még baromi sok munka lesz, legalább ezzel legyünk már készen.

Cob lebeszélt arról, hogy ma menjünk vissza, inkább nézzünk körül és mérjük fel a helyzetünket. Nagy nehezen beleegyeztem. Az első teendőink közé tartozott a környékbeli utcák felületes átvizsgálása. Láttunk egy építkezést, amitől Bucinak egyből beindult a fantáziája. Le merem fogadni, hogy bombákkal kapcsolatos dolog járt az eszében.

Miután visszatértünk, a második emeleti lakásokat szép sorjában kitakarítottuk. A nagy serénykedés közepette elkaptam KTM-et, és megkérdeztem a véleményét a nitroglicerinről. Eléggé semleges választ adott, ígyhát inkább más vizekre tereltem a beszélgetést. Felvetettem neki az ötletet, hogy mi lenne, ha kiszednénk pár akksit az autókból és azzal csinálnánk magunknak áramot. Jó volt látni, hogy végre valami ötletem tetszik neki, ígyhát a másik fontos dologra, a barrikád emelésének kérdésére is szerettem volna meghallgatni az ötleteit, de erre még nem tudott válaszolni. Eközben találtunk négy rekesz ásványvizet. Szerencsére két rekesz csendes volt, így azokat egyből le is stoppoltam magamnak. Félretettük őket, majd tovább folytattuk a takarítást. Találtunk még bort, pálinkát, de ezeket inkább magukra hagytuk.

A fűtés kérdését nem sikerült még megoldanunk. Francos pestiek, nem használnak kandallót. A reggelek elég hidegek már, és nehezebben melegszik fel az idő. Még jó, hogy találtunk csomó ruhát és takarót, de sokkal jobban érezném magamat, ha nézhetném a tüzet, hallgathatnám a fa pattogását... De persze az úri pesti népeknek ilyen nem kell, ott a fasza távfűtés, ami most jelenleg baromira nem működik. Gratulálok.

A nap további részét az épület körbejárásával töltöttem, és gondolkodtam, hogyan kéne kiépíteni a védelmünket.