Még egy nap kajaszállítás. Hasonló alapanyagokat, illetve a tegnapiak maradékát vittük a lakásba. Újra láttunk pár zombit, de már tökéletesen tudunk rejtőzködni. Bár kicsit lassabban, de gond nélkül eljutottunk a boltba. Bucival észrevettünk pár, érdekes tulajdonságukat a fenevadaknak, meg is tárgyaltuk az észrevételeket. Eldöntöttük azt is, hogy ha lesz megfelelő felszerelésünk, el is kéne kapni egy-két példányt, hogy jobban szemrevételezhessük. De ez még messzebb van.

Alaposan felpakoltuk magunkat a boltban. Mielőtt kész lettünk, észrevettem, hogy egy pár üveg citromlé hiányzik a rekeszből. Buci biztos tudja mennyi, mivel ő olyan jól tud számolni. Arról nem is beszélve, hogy biztos vagyok benne, hogy ő pakolta el. Mondjuk én is szeretem, de nem tartom annyira fontosnak. Csak víz legyen. KTM meg egy üveg kólába kapaszkodott, remélem, nem fog úgy ráállni, mint Buci a citromra. Minden esetre, naplóírás után, átkutatom a kajás boxokat, kíváncsi vagyok, ki minek a rabja. Aztán megbeszélem velük, nem kell titkolózni, meg rejtegetni. Én szónélkül nem veszek el semmit, és megosztom velük a kaját, innivalót is. Jó lenne, ha mindenki így állna hozzá, mivel így is van elég gondunk. Már csak az hiányozna igazán, ha egymással is problémáink lennének.

Egyébként egész jól vagyok (jobban, mint azok odakint), csak nagyon zavar ez a bezártság, unalom. Szinte már hiányzik a zombihentelés. Na persze a régi, normális életem, mégjobban. Még Buci befejezi a naplójának írását, gyorsan megyek a boxok ellenőrzésére, aztán szólok neki, hogy irány őrködni.