Tizenkilencedik nap. Egyre és egyre hidegebbek a nappalok, de főleg az éjszakák. Most is vacogva őrködünk. Váltásnál bebújtunk a pokróc alá, amit Suzy hozott, de ez sem segít túl sokat.  Hajnalban Cobbal tervezgettük, hogy kéne szerezni pár új cuccot, például walkie…

Az elmúlt éjjel, nem igazán tudtam aludni, így, elég sokat gondolkoztam arról, mit kéne tenni annak érdekében, hogy hosszabb időre tudjuk magunkat biztonságban. Kellenének fegyverek, esetleg Buci, még gyermek korában, a Mikulás részére írt kívánság listájának elemei…

A ma hajnalig tartó őrködés után, az igazat megvallva, nem volt igazán sok kedvem mászkálni. Erre itt ülök egy házban, ami hírből sem az a hely, amit otthonnak hívunk manapság, elbarikádozva, s azon izgulva, mivan vajon Csabeeval... Cobri negyed egykor keltett. Reflexből a…

Na, ma végre sikeürült belekezdeni az őrült projectembe... Csabeet egész nap győzködtem, hogy valamit kezdeni kell a hústorony ellen. Szerintem a fegyvereink sokat nem érnének egy akkora emberhegy kivégzéséhez. Abból indulva ki, hogy a zombik a zombivá válás alatt legyengültek,…

Csoda, hogy még élünk. Mondjuk, ez természetes, ebben a világban. De ezt leszámítva, csoda, hogy Buci, és Csabee is él. Komolyan... Reggel, arra kellet kelnem, hogy Buci sorba kelteget minket fel, és nem bír magával. Nagyon begolyózott attól a nagydarab zombitól. Pedig az is…