KTM-mel egész éjjel fent voltunk, így kénytelen voltam én is inni egy kis kávét. Undorodva ittam meg azt az 1 csészényit is... A beígért sípszóra csak délután került sor, KTM olyan gyorsan pattant fel, hogy csak lestem. A három kalandor megérkezett nagy batyukkal. Nem nagyon…

Hetedik nap. Ennyi kávét életemben nem ittam még. Csabeeval egész este ébren voltunk, hisz bármikor visszaérkezhettek a többiek. Ezalatt kitakarítottam a fürdőszobát is, mert muszály volt valamivel elfoglalni magamat, és zuhanyozni se árt néha. Az idő rettentő…

Újra itthon... Alig hiszem el, hogy sikerült hazavergődni, és még mindig élünk... S azt is alig hiszem el, hogy majd minden napomat ezzel kéne kezdenem. Egyszer megszokom, biztosan. Egyenlőre viszont még csak az "alig hiszem el" résznél tartok. Hazaértünk, s élünk. Egy…

Korán reggel felébredtünk. Ami nem csoda, piszok kényelmetlen szállásunk volt. Ráadásul elég hűvös is volt ide lent. Nem is beszélve arról, hogy el akartunk indulni időben. Halványan szűrődött be a fény a pincébe, a szürke, keskeny ablakokon keresztül. Piszkosul fájt az…

Megint eljött az este, megint írok. Addig jó. Ez azt jelenti, élek. Sőt, még magamnál is vagyok. A mai nap is elég kacifántosra sikerült. Csak nagyon tudom remélni, hogy az ideiglenes szállásunkon minden oké, és KTMék is rendben vannak. Itt minden oké. Azt leszámítva, hogy egy…

Hulla fáradt vagyok. Odafenn vakítóan ragyognak a csillagok,  én itt ülök, hátam a falnak, s az apró ablakon nézem, ahogy az égen szállnak a felhők. Cob kezében pislákol a zseblámpa. A ruhám tiszta mocsok, a késpenge szintén. Nem volt erőm letakarítni még... Igazából…

Hatodik nap. Nyugodt volt az este, Suzy tegnapi főztje igazán jól esett a konzerves kaják után. Csabee még mindig rosszul volt, bár nem annyira mint tegnap. Szerencsétlen wc-re is alig tud elmenni. Dél körül járhatott az idő amikor megbeszéltük, hogy Suzy, Buci és Cob elmennek a…

Rémálmomból ébredtem fel még a délelőtt folyamán. Végigjátszódtak bennem a tegnapi események. Szerencsére még azelőtt végetért az álmom, hogy az a mocskos tetű aki leterített, leharapta volna a fejem... Még mindig a kanapén feküdtem, és borzasztó fájdalmaim voltak. A seb…

Ötödik nap. Hosszú volt az este, alig aludtam valamit. Buci ébresztett fel minket, ezután meglepődve vettem észre, hogy hemzsegnek az agyhalottak az utcán. Elkezdtünk készülődni. Csabee nehezen kelt fel, de gyorsan összekapta magát, és indultunk is. Miután kimentünk a boltból,…

Este van. Az előbb kértem KTMtől egy füzetet, hogy én is elkezdjem leírni, mi történik velünk. Eddig igazából az írói vénám a legteljesebb mértékben csendben volt, a menekülés jobban lefoglalt, mint az, hogy mi, s miért történik. De lassan, nem is tudom, de kezdem megszokni,…

Közös megegyezés alapján, 2010. Szeptember 8-i nap befejezésével, elkezdem írni a naplóm, egy olyan világban, ami teljesen átalakulni látszik. Ahol az események felgyorsultak és az emberek nagy része, vérengző vadállattá változott, változik. Ez egy túlélő naplója. Egy…

Eddig még csak KTM-et láttam naplót írni... Szerintem teljesen bekattant attól ami pár napja kezdődött és ki tudja mikor ér véget... Talán soha... Hiányzik a családom... Nagyon... Az egész szeptember 4-én kezdődött, mikor már indulni készültünk hazafelé. Egy maroknyi…

A negyedik nap. Kicsit át vagyok fagyva a tetőn fagyoskodás miatt. Bár az is igaz, hogy ez kicsit sántít, lévén egyáltalán nincs hideg. Inkább a félelem az, ami miatt fázok. Itt ülünk megint egy tetőn, most a bolt tetején. Nem volt hova mennünk. Nem mertünk máshová menni... Mert…

Eljött a harmadik nap is. Reggel alig hittem el. Minden éjszaka csak egy remény, hogy lesz hajnal, és felébredünk. Este még megegyeztünk, hogy kettesével ébren leszünk, bármi történik, legyen időnk elmenekülni. Szerencsére még jó idő volt, s nem fáztunk. Csak nagyon fújt a…

Második nap is eltelt. Alig hittem el, a tegnapi történések után… Semmit nem aludtunk az éjjel. Összehúztuk magunkat a szobában, hallgattuk az utcán vadászók hangját, s a sikolyokat… Egyszer csak elkezdték ütni az ajtónkat, mindannyian felugrottunk, hogyha bármi baj…

Nem is tudom, hogy kezdjem. Igazándiból most először írom le a gondolataimat papírra. Furcsa érzés. Valójában nem is tudom, miért írom le őket. Valószínűleg a nyomasztó rettegés az ok, ami rajtam van. Igen, csak ez lehet az oka. Ez a nap igen érdekes, és rémisztő eseményeket…